Pasik, élet és egyéb apróságok

Üdvözöllek egy olyan lány világában, akinek az élete, a barátai és a kapcsolatai sem egészen átlagosak, talán ő sem az....

Friss topikok

  • Vicuska: @Varga Endre: Évődni mindig van min, csak az elmúlt évek zsibbadt ködében valahogy úgy éreztem, ho... (2013.10.03. 15:32) A holnap már nem, lesz szomorú...
  • Vicuska: @Zuska: Kedves Zuska! Sokat jelentett a kommented, sok mindenre rávilágított... Ezt a bejegyzést ... (2013.10.03. 15:29) Idővel mindent másként lát az ember...
  • Mikrobi: Gyere haza! Néha én is töltök némi időt Németországban, de azért csak itthon a legjobb. (2010.12.05. 22:25) Egy hideg téli este emlékére
  • Árpádiusz: Tudod mi a külömbség az újrakezdés és az új kezdet között? (2010.06.14. 09:07) Az otthon az valami más...
  • Detlef: Legyél hálás azért, amit eddig kaptál az élettől, és akkor nem lesz benned félelem. Lehet, hogy ma... (2010.04.15. 18:51) A mérleg és a serpenyői

Linkblog

Jéghideg és forró...

2010.09.30. 19:57 | Vicuska | Szólj hozzá!

Ülök a Starbucks fedett előterében és nézem a mellettem elsuhanó embereket. Az idő vigasztalan, az eső csak szitál, az ég szürke, mint majdnem egész nyáron, de most valahogy ez sem szomorít el annyira, mint korábban.

Képzeleteben egy másik teraszon ülök valamikor 2006 októberében. Barcelonában még javában nyár volt, és a karamellás Frappuccino akkor nem tűnt ennyire hidegnek. Lenge ruhácskákban mosolygó emberek járták a boltokat, és boldogság sugárzott az arcukról. Meleg volt, szikrázott a nap, a tenger illata mindent betöltött. És én azt kívántam, bárcsak mindig így lenne. Elképzeltem az életemet ott, ahol még októberben nem kell kabát, és az emberek nem nézik morcosan a cipőjüket, csak egyszerűen rád mosolyognak, mielőtt tovatűnnének talán örökre.

Mikor ideértem egy éve, javában tombolt az indiánnyár. Ültünk együtt ugyanezen a teraszon, és azon gondolkodtunk, hogy mi lesz velünk jövő ilyenkor. Nem tudtuk. Én talán nem is akartam tudni. Csak néztem az embereket és felidéződött bennem az a barcelonai ősz. Akkor bele sem gondoltam, hogy talán nem lesz mindig minden olyan gondtalan. Hinni akartam abban, hogy itt is meglesz minden, hogy ugyanazt érezzem. És ez hellyel-közzel be is vált. Most boldog vagyok itt. És csak egyedül nézem az embereket, mint akkor régen.

Azóta persze sok minden változott, más lett a siker mércéje, más számít jónak és fontosnak. Akkor hajszoltam az életet, a sikert, a pénzt és hittem, hogy ez hoz majd boldogságot. Mire rájöttem, hogy nem, már kiégtem, és mindent elveszítettem, ami tényleg értékes volt. Most kaptam kölcsönbe két kiskamaszt, akik minden bajukkal és frusztrációjukkal együtt is napról napra boldoggá tesznek, megnevettetnek, tanítanak. Ezért érdemes elviselni a zimankót, jut eszembe, és senki nem érti miért mosolygok. Hogy megéri-e ittmaradni? Miattuk mindenkép és általuk magamért is.

Sokszor gondolkozom azon, hogy hol lennék most, ha akkor tényleg kintmaradok, mint ahogy terveztem. A válasz nem jön. Akkor sem, most sem. Nem tudom megmagyarázni, hogy minden jóleső érzés mellett mi volt az, ami akkor hazahajtott a nyárból, most pedig itt marasztal a télben. Nem tudom, hogy jó-e az, hogy még mindig itt vagyok.

És nem értem, hogy miért maradtam akkor, amikor ép eszű ember biztos nem tette volna. Otthon sok minden és mindenki vár, itt mégis erősnek és nyugodtnak érzem magam. Tulajdonképp mindig erre vágytam, talán a spanyol őszben is ez az érzés késztetett gondolkodásra, csak akkor még nem volt meg hozzá a kitartás. Még szenvedni kellett egy kicsit ahhoz, hogy célt és értéket találjak. És szárnyakat kapjak akkor, amikor a gyökerek hiánya felemésztett mindent körülöttem.

A frappuccino elfogy, az eső szitál tovább az ég még szürkébb, mint korábban. A nosztalgiahullám hirtelen átcsap a valóságba és én fázni kezdek. Apró titkokat súgdos a szél, mielőtt a kabátom alá bújik. Azt mondja, az otthon itt van. A hidegben. A bizonytalanságban, ami mégis biztonságot ad. Bennem...

A bejegyzés trackback címe:

https://vicuska.blog.hu/api/trackback/id/tr142335520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása